Uuuuuuunatkozom!!!!!

Ma reggel térden kúsztam be a fönökömhöz, hogy adjon már egy kis munkát, bitte, mivel mostanra minden egyes atomom visít az unalomtol. Bár ugy tűnt, tetszett neki, hogy szóltam, egyelőre fikarcnyi változás sincsen. Hja, ebbe bele lehet pusztulni. Múlt csütörtökön már annyira szenvedtem, hogy úgy döntöttem, privát társadalmi kutatásba fogok a német nemzeti toleranciáról, így végül csak a Polska mezemben vonultam el dolgozni. Szuper volt, rengeteg kedves mosolyt kaptam az utcan vadidegenektől...:-) Valószínűleg a pólóm azt a téves illúziót kelltette, hogy érdekel a foci, és ez fontosabb karakterisztikának tűnik annál, hogy milyen csapat drukkere vagy. Persze a szignifikáns kutatási ereményekhez mindezt most egy argentin mezzel kellett volna szondázni...haha, de csak pimasz vagyok, nem őrült.

Vettem egy folttisztítót (ühüm, mivel korábban lendületesen beledobáltam a fehér ruhákat a műanyag szennyeskosárba, amiben le szerettem volna vinni őket kimosni, és ami mellesleg Magyarországi tartózkodásunk alatt bent volt a kamrában a földön…a szalámi alatt… és persze, hogy 30 fokban belecsöpögött a zsír, és nem is én lettem volna, ha észre veszem időben…Tudom, ügyes vagyok. Ugorjunk.). Szóval képzeljétek, itt még a folttisztító is focis promócióval megy. Hozzá volt csomagolva egy ajándék, nemezeti szinű drukker kréta, amivel Lórika este lelkesen összekente először magát, aztán engem is… hihi, de szerencsere rólam nincsen fénykép…

Felsőbb utasításra cenzúrázva...:-)