Wednesday, June 28, 2006

Otthontol az irodaig

Tegnap reggel a vonat alatt kezdtem a napomat.

Na, nem a munkanapok monotonsagaba fasultam halalosan bele, az indok kisse prozaibb…leesett a nyari papucsom a sinekre.
Nem mondom, hogy eletemben mar sokszor ereztem magam ennyire hülyen.
Almosan acsorogosz a reggeli tömegben, berobog az expressz, udvariasan kivarod a sort, utolsokent szallsz fel, kisse ügyetlenül emeled a labad es egyszer csak hoppa, mar ott is vagy a vilag legidetlenebb nyelvvizsgaszituaciojanak a közepen.

A vonat azonnal indul, Ön mezitlab, köve dermedve acsorog a peronon a sinek köze meredve, ahonnan a cipöje kajanul vigyorog fel Önre. Mit tesz?

Na, en az eslö pillanat sokkjaban majdnem elindultam erte, mert allitolag vannak olyan celok az eletben, amikert erdemes meghalni. Különben meg csak 80%, hogy akkor indul el a vonat, amikor eppen alatta vagyok. Aztan ujreertekeltem. Talan megsem ez az a bizonyos cel.
Tanacstalanul az ajto fele mozdultam, hogy felszallok, hiszen nyar van es eppen egy nemzetközi nagyvarosba indulok, ahol epp egy csomo örült van, kvazi sokfajta magatartasi deviancia toleralt.. Ök edzesben vannak, en meg utalok kesni.

Aztan kicsit feljebb szallt a köd az agyamrol.
Hmm, relative eleg sokara - de eszembe jutott hogy rugalmas munkaidöm van, igy akar el is keshetnek, es mehetnek a következö vonattal, nem kell rögtön a sinekre vetni magam. De a gondolatmenet közepen meglattam egy kalauzt a legelsö vagonnal, levagtam egy spontan felig mezitlabas - felig papucsos sprintet 200 meteren, es lihegve, izgatottan magyaraztam neki, hogy a papucsom a vonat alatt van es fel tudom hozni, csak ne engedje a vonatot elindulni, please, amig a vonat alatt vagyok. Nem mondom, hogy az elsö pillanatban nem nezett ertetlenül. Egy örült külföldi nöszemely felig mezitlab rohangal es angolul hadar valamit enyhen hiszterias allapotban.
De megoldottuk.

Igaz, ma elegge vigyorgott az egyik pasas ram, amikor a szokasos idöben odaertem az allomasra. Hmmm, talan megsem igaz, hogy egy vidaman szemlelödö hölgytöl es a kalauztol eltekintve nem latott senki rohangalni föl-ala a vonat mellett es alatt...

Amugy kedden csinaltam kepeket a mindennapos reggeli utamrol.Haha, igazan nem is sejtettem, hogy milyen frappans illusztracio lesz egy nappal kesöbb...:-)

*Közep: 6:40 Montabaur ICE allomas* Balrol az oramutatoval ellentetesen:6:45 ugyanott, a vonat megerkezik* 7:30 Kiszallas, Frankfurt Hauptbahnhof* 7:40 Frankfurt, Westbahnhof S-Bahnnal* Ugyanott, kb a horizonton latszodo kör alaku epületig kell elsetelnom* 7:55 Nielsen* A folyosonk a masodikon, leghatul vagyunk balra* 8:00 csüccs.

4 comments:

Anonymous said...

Nagyon jók az illusztrációk (a South Parkos figurák külön díjnyertesek), de az ilyen montázst jó lenne kissé nagyobban feltenni. Nem lehetne belinkelni a képre külön, legalább 1024x768-ban?

Orsika said...

Igazad van, en is neztem, h tul pici, de valahogy most nem akar sikerülni nagyobban. A fö baj az, hogy itt a cegnel csak Word-ben lehet összerendezni a kepeket, mas software nincsen...Otthon majd megprobalom!

Orsika said...

Na, valamiert most jobb, de azt ne kerdezd Peti, hogy mit csinaltam maskepp..:-) Amugy boldog nevnapot!!!

Anonymous said...

Köszönöm!És így valóban jobban látszik!