Kommunikációs tréning

Cirka egy honapja kaptam meghivast körlevelben egy egesznapos ceges kommunikacios treningre. Cimzett: Orsika + a tisztelt german kollektiva.

Hmm. Kommunikacios trening. Nemetül. Lassuk csak.

Valoszinüleg nem lesz valami fergeteges performansz a reszemröl, tekintve azt az apro tenyt, hogy nem leszek hajlando megszolalni...de hat vegül miert is ne...? Vannak non-verbalis kommunikacios aspektusok is a vilagon, na. Jelentkezzünk.

Asszem epp NAGYON unatkozhattam.

A nagy nap (szerda) közeledtevel exponencialisan növekvö gyakorisaggal kerdeztem meg a tükörkepem, hogy amugy tenyleg teljesen hülye-e. De mar kesö, nem ildomos lemondani. Meg hat a trener egy fel modnatban elejtette, hogy sok-sok csoki lesz, es nem kell hóhdajcs monologokat elöadni erte.

Soha nem szabad ignoralni isteni jeleket.

Plane, hogy kedden kiderült, hogy jön a regionalis trening menedzser is Oxfordbol, szoval az egesz hobelevanc angolul lesz miatta.

Hihi.

Ööö....akarom mondani szegeny-szegeny németkék...

Az empatia elengedhetetlen resze a hatekony kommunikacionak. Gyakrolok:)

A trening muris volt, persze semmi ujat nem tudtam meg, mar ahogy ez az ilyen treningeken lenni szokott. Szoval kommunikacios vilagrendszerem repedes nelkül uszta meg az ostromot, es amugy tölem szokatlan bircka türelemmel vettem reszt az idetlen szituacios jatekokon is.

Egyedül az a jatek viselt meg lelkileg, ahol bekötöttek az egesz csapat szemet, es mindnekinek a kezebe nyomtak 2-3 szines, absztrakt format, es 30 perc alatt ki kellett talalni, hogy global milyen ket forma es szin hianyzik a törtenetböl.

Koncepció: pusztan verbalis kommunikacionkra hagyatkozva egy team-ként megvaltani a vilagot. (A trenerek egyedül arra a kerdesre valaszoltak, hogy milyen szinü az a forma, amit epp feltartasz.) Itt a csapat engedelyt kapott a nemet beszedre.

Oh, kiraly.

Ott ültem bekötött szemmel, opcionálian 1db korlátos és 1db inkábbnepedzegessük szókincs rendkívül boldogtalan tulajdonosaként. Egyszerre 11-en kezdenek zwanzogni körülöttem, fura leirasokat adva hülye es amugy egymashoz teljesen hasonlo formakrol, lehetöleg ugyanarrol harom fele keppen, hogy végképp kikészítsenek. Miközben persze maximalizmusom egy kisebb atomerömünyi belső feszültséget termel bennem, attól rettegve, hogy én fogom szabotálni a csoportos megdicsőülést. Ja. Mintha bármit is számítana. Végül megoldottuk még jóval idő elött.

De a tréning mérfödkő. Bábeli fusztrációm cirka 15 percében tettem fel magamnak először a kérdést, hogy tulajdonképpen mi a francot is keresek én ebben az országban...???