Squash

Nem is emlitettem anno, hogy Lorika vegül a sikkes, napsütötte, erdei teniszpalyakrol dezertalt a valamivel kevesbe reprezentativ montabauri squash klubba.
Mert ugy tünik, hogy a human tenyezö fontosabb neki, mint az esztetikum.
Hmm. Tenyleg. Akkor miert is koplalok oly veszettül rendszeres idöközönkent??? Csokit. Csokit. Csokiiiiit!!! Duci leszek, de elbüvölö.
Oopsz. Ja. Megvan. Mert hiu vagyok. A francba.

Szoval miutan Herr Teniszpartner elöször magat, masodszor meg az ütöjet felejtette el prezentalni a korabban leegyeztetett napokon, Lorika átfókuszálta érdeklödését a kevesbe szenilisnek es sokkal baratsagosabbnak bizonyulo fallabdasokra. Kedden, csütörtökön edzes, + neha hetfön vagy szombaton is.

Ergo a heti törülközö es sorozat fogyasztasunk exponencialisan megnött.

Az elsö azert mert allitolag egy sport törülközöt nem lehet ketszer hasznalni. (Ühüm. Meg nem vagyok teljesen meggyözve.)
A masodik azert, mert Orsika otthon csücsül egyedül es mozizik. Erkölcstelen mertekekben.
Összesitsünk. Jobaratok 1-9 szeria ugyebar meg a düsszeldorfi szieszta alatt kivegezve. Montabaur hösi halottjai: 24 ora 1-4 szeria, Jobaratok 10. szeria, Sirhantmüvek 1-5 szeria, Gilmore Girls 1-5 szeria. Szoval az eddigi allas 24 evad, szumma szummárum.

Tudom, tudom. Most az a resz jön, ahol bitangul szegyellnem kellene magam, mert nem Shakespearet es Rilket olvasok egy erdöszeli tisztason viragos ruhacskaban. Öööö vagy legalabb egy szakacskönyvet. Hiszen pallerozhatnam az elmem es a testem is akar amerikai sorozatok helyett.
Oke, vannak valaszaim.
Elme: az audiovizualis eszközök köztudottan rendkivül hatekonyak a nyelvtanitasban.
Test: sajnos ahhoz mar nincsen eleg törülközönk.

Na jo. Mostanra mar szemelyisegem annyi szeplöjet vallottam be, hogy vegtelenül halas lennek, ha alul a kommentekben mindenki publikálná mondjuk a ket legnagyobb jellemhibajat. Igazan sokat jelentene. Hogy nem menetelek egyedül a pokol tüze fele. Mit menetelek!? Kuszom. Börizomtömlökkel. Titkon dédelgetve a remenyt, hogy egyszer majdcsak nemesebbé reinkarnalodom.

Szoval a Sirhantmüvek zaroszeriajanak csendes kimulasa alatt Lorika csapatversenyen volt Homburgban, ahol az önbizalma mellett kicsit a bokajat is megranditotta, pontosabban a posterior figularis ligamentumat, vagy mit. (Tudjatok, ez valamifele bizarr csaladi szleng naluk.) Este szepen konzultalt is a harom kedvenc internetes orvosaval, majd elegedetten nyugtazta, hogy a dignozisa helyesnek bizonyult. Raadasul az Internet szerint ez rendkivül ritka serüles. Tehat ö itt egy tudomanyos unikum. Juhhe. Majd valamit dörmögött a passziv es az aktiv gyogyitasi modszerekröl, es hogy ez olyan ritka serüles, hogy megeshet, hogy a helyi dokik nem is tudnanak vele mit kezdeni, ugyhogy ö inkabb az aktivra teszi le a voksot. Itt es most.
Vegülis tenyleg nem üvölt a fajdalomtol, ha ralep. Ergo squash harom nap mulva. Nem, nem kell pihentetni. Akkor sem, ha az ember erintett bokaja mar volt operalva szakadassal. Ugyan. Az olyan lanyos lenne, nem?

Szoval a maximum, amit tehettem az ügy erdekeben, hogy megbizonyosodtam, hogy kedden tutira elviszi a telefonjat magaval az edzesre.
Hogy legalabb azt tudjam, ejszaka melyik korhazban keressem.
Gyalog.
Mert az auto ugyebar az edzöterem elött fog parkolni.
8 körül fel is hivott es boldogtalanul beleszolt, hogy “eltörött…” , amikor a vonal hirtelen elnemult.
Pulzus 150-re fel.
De aztan visszajött a hang…”az ütöje...” Huh.

Sportszer ilyen erös erzelmeket meg soha nem valtott ki belölem.
Lehet, hogy megtört a jeg?