Friday, September 08, 2006

Kugli Horvatorszagban

A remülettöl köve dermedve bamultunk egymasra Krisztivel a nerenizei apartman konyhajaban. Aztan nagy levegöt vettünk es ovatosan ujbol belepislogtunk a dobozba.
A bizonyossag jeges bilincskent kattant a szivünkre.
Megis igaz.
Nem zacskos.
Ezernyi rizsszem öltögeti a nyelvet undokul.
Szabadon.
Plasztiknak nyoma se.
Es ekkor elboritott minket a panik…

Mindez Nina hibaja. Aki elektronikusan az utolso pillanatig abban a hitben ringatott minket, hogy szep helyen lakunk majd Beliben, nagyon közel a tengerhez, reggelivel-vacsoraval. Ezt el is hittük neki, nagyjabol az árra hagyatkozva mint fö informcio forrasra. Nem olcso = biztosan jo. Mivel 'csak' a tarsasag 75%-a volt gyakorlo közgazdasz levonhatjuk a konkluziot: ugyanugy esünk bele a gazdasagpszichologiai csapdakba - más info hianyaban az ár alapján következtetni a minösegre -, de mi legalabb baromi szakszerüen tudjuk diagnosztizalni utolag a jelenseget: Veblen hatasnak hivjak...:-)

A panzio amugy valoban nem volt messze a tengertöl...Szekszardhoz kepest.
Es a szobak is vitathatatlanul elmentek volna egy közepes uttörötaborban. De mi mar csak ilyen finnyassa nöttük ki magunkat az evek soran. 30 €/fö/napert utoszezonban szeretjük a tiszta WC-t, felpanzio ide vagy oda. Hja, öregszünk.
Csakhogy a dilemma este 7-kor zuhant rank: vagjunk-e neki az apartman keresesnek kockaztatva az autoban alvast, amihez aztan - mondanom sem kell - plane öregek vagyunk. Ekkor ujbol raesett a tekintetem az agy vegere kikeszitett kétes törülközöre. Carpe Diem. Irany az adriai ejszaka.
(Amugy a nyarals vegere levontam a konkluziot, hogy a leges-legöregebbek a bikiniben valo fenykepezkedeshez vagyunk. De ez egy masik tema..:-)

9 körül, egy szigettel arrebb (Losinj), talaltunk is egy szep apartmant remekül felszerelve - 14€/kopf. Vivat, vivat. Fözesre ugyan nem keszültünk, de azert a problema ilyen szep konyhaval athidalhato. Persze, csak ha nem akarjuk magasabb szinten üzni a konyhamüveszetet. Hmmm, pl. rizst fözni...

Az aktualis vacsora elött 20 perccel realizalodott Ömlesztett Rizs Krizisben a fiuk rögtön felajanlottak, hogy gyorsan elmennek zacskosert, de azert ereztem a helyzet komikus voltat.
Amugy meg egyszer élünk es en hihetetlenül vagany vagyok. Ide azt a rizst.
Persze mindnekinek volt valami halvany hozott tudasanyaga a temakört illetöen, csak sajna keves volt a közös pont a piritani/nem piritani - masfelszer/ketszer/ket es felszer annyi viz mint rizs- keverni kell/tilos keverni labirintusban.
Leintettem mindenkit. Bemosakodtam. Es a rankfeszülö csendben nekilattam.
Juhee!!!! Nem fött szet, nem egett le, nem ragadt össze.
Jelentem: tudok rizst fözni. Ösztönösen. Ösi, felnomad formaban is...:-)

Az idöjaras amugy nem volt tul kegyes, Lorik minden nap fürödtek ugyan, de mi Krisztivel par napig csak messziröl szemleltük gyanakodva a tengert. A vege fele kezdett el sütni rendesen a nap. Ez persze nemileg meghiusitotta az eredeti baranulasi terveimet, de a sapadt nemetekhez kepest igy is negro vagyok. Es az egesz törtenetben az irigy pillantas a lenyeg.


Egyik nap voltunk hajokirandulason is. Haha, amugy nagy vidamsaggal szemleltem a fura a horvat üdültetesi koncepciot: snapsszal itatnak, aztan orakra felküldenek a hajo forro tetejere, 20 cm-es korlattal. Hmm. Biztosan erdekeltek valamilyen helyi temetkezesi vallalatban. Masreszröl az is rendkivül muris resze a programnak, ahogy utközben kikötünk elhagyott szep kis öblökben lubickolni. Marmint elvileg elhagyott. Mert altalaban azert belefutsz par magan hajoba, amin eppen valaki puceran sütteti a nemesebb reszeit.
Igazan sajnalatos tarsadalmi jelenseg, hogy altalaban az emberek az eletciklusgörbe leszallo agaban engedhetnek meg maguknak sajat hajot - ergo szignifikansabban aszottabb fenekkel, mint amibe esetleg turisztikailag meg jol esne belefutni.

Amugy kepzeljetek, Horvatorszagban Lorika hihetetlen modon vegre 9-10 orakat aludt. Persze folyamatosan azzal gyanusitott, hogy bevaltottam a korabbi fenyegetesemet, es tenyleg gyogyszerezem. Ami mellesleg igaz. Közvetve. Ugyanis porallergiaja van. Mit tehetek en arrol, hogy alomkoros lesz az allergiagyogyszeremtöl!? Ket orvos szülövel en magyarazzam el neki, hogy minden kezelesnek lehetnek üdvözitö mellekhatasai? Amugy itt mar megint rosszabbul alszik - az ö inetrpretalasa szerint "amiota lejött a drogrol".

Szoval eppen igyekszünk visszazökkenni.

2 comments:

Anonymous said...

Szeretném megjegyezni - mint a történtet egyik (fő)szereplője -, hogy az egyébként remek leírás megfeledkezett egy-két lényeges eseményről.

Kezdem a jobbikkal. Ez a Lórik által prezentált kitűnő halvacsora, amihez a legfőbb hozzávalót a helyi (Mali Losinj) halpiacon szereztük be egy viszonylag "hajnali" órán (de. 9-10 óra magasságában).

A másik egy olyan eset, amikor hittem M. Lórántnak. Közbevetve jelzem, hogy történt már ilyen eset egyszer, amikor közösen beültünk egy japán étterembe és ettünk egy "finom" sushit. Azóta kerülöm a japán konyhát. Jelen esetben az történt, hogy M. Lóránt azt állította, hogy pár km autózással egy remek FKK strandra jutunk. Gondoltam mért is ne. A rövid út kb. 20 km volt egy szigorúan 1 autóra tervezett úton, ahol többször volt halálközeli élményem, amikor a szembejövő forgalommal kellett megosztoznom a vékony aszfalton. De megbocsátok...

Üdv,
Lóri (Tóth)

UI: Egyébként az első montázsban szereplő kép, amelyen 4 koktélpohárral szereplek természetesen hamisítvány. Látható, hogy utólag manipulálták a képet... ezzel kapcsolatban még gondolkodom, hogy bírósághoz forduljak jogorvoslatáért. :)

Orsika said...

Jajj, annyi mindent tudtam volna irni, csak mar eleve tul hosszura sikeredett. Az, hogy ügyesek voltatok, abszolute nem hir. Ha esetleg elszurtatok volna azokat a halakat, benne lennetek. Gunyolodni joooooo...:-)))

Puszi